Nappali Farsang, a farsang temetése
Fotók a bölöni farsangról
***
***
***
***
***
***
***
***
***
***
***
***
***
***
***
***
***
***
***
***
***
***
Szüreti bál
Fotók a szüreti bál előkészítéséről és a délutáni felvonúlásról
***
***
***
***
***
***
***
A bálon
***
Bölöni Népszokások
Ugyanúgy mint más helyiségekben a régmúlt idők óta Bölönben is kialakultak a község társadalmi életét meghatározó szokások, melyek egy része a mai napig élteti a falu sajátos kultúráját. A civilizáció fejlődésével bizonyos szokások és hagyományok már csak az emberek emlékezetében maradtak meg , mivel időszerűtlenné váltak ,tehát a mai körülmények közt már nincs gyakorlati fontosságuk.Ilyen szokások voltak a falu és lakóssága védelmezésére és gazdasági fejlődésére kialakult falutörvényeknek meghozatala és rendszeres megújítása , mely törvények szintén a földrajzi gazdasági és társadalmi viszonyok tükrében helységenként változtak ,de évszázadokon keresztül jelen voltak a község életében. Más szokások megmaradtak, de ezeket a mai körülményekhez alkalmazta a lakosság.Igy változtak az egyházi szokások melyek bár minden korban a felső egyházi vezetés törvényei alapján működtek, viszont a község mindig is fenntartotta a jogát és hatalmát ezeken. Ezért vannak a mai napig is más és más árnyalatnyi különbségek a különféle szertartásokban. Viszont ,ha a lakosság nem fogadta el a központi vezetés bizonyos határozatait, mert nem egyezett felfogásával, megtagadta azokat és saját magának saját törvényeket hozott. Ez viszont a jelen esetben már a község történelméhez tartozik. Ebben a cikkben inkább az egyszerű mindennapos népszokásokat szeretném megemlíteni melyek nagy része még mindig jelen van a falu életében .A lakodalmi szokásokban, ami még mindig megmaradt az a vőfélyek versei,a menyasszony kikérése és templomba vezetése mely épp a hagyomány következtében helységenként változik.
A temetési szokások felekezetenként változnak viszont van egy közös jellemzőjük,mégpedig a halottas háztól a temetőig való vonulásban: A sor elején viszik a zászlót ,a zászlóvivőket követi a fúvós zenekar / bándások / a pap/lelkipásztor/,kántor és az egyházi vezetők, őket követik a férfiak, majd a koszorú vivők- akik mindig nők- Őket követik a halottvivők a koporsóval amit most már nem rudakon / három rúdon hat férfi vitte régebben/,hanem négykerekű fogat nélküli alkalmatosságon ugyancsak haton tolják,és ennek ellenére most is 12 halottvivőt hívnak erre a célra a távolabbi rokonok és a közeli ismerősökből.A koporsót a családtagok és közeli rokonok kísérik majd őket követik a nők.Temetés után általában halottas tor következik.
Most pedig egy már régebben a Bölöniek örökségében megjelent cikket csatolok a fentiekhez:
Annak ellenére, hogy községünk se zárkózott el a mindennapi fejlődéstől és sok lakósa már megfordult idegen országokban is mint turista, mint szezon munkás vagy tanúlmányi úton, ugyanakkor a kábel televizió hálózatnak és a világhálónak köszönhetően több ország csatornáit nézhetik, évről-évre őrzi régi szokásait, úgy a mindennapi életben mint ünnepélyesebb pillanatokban.
Ennek az ősi ösztönnek köszönhetően maradtunk meg azoknak akik voltunk : Törzsgyökeres székelyeknek. Dacolva a múló századokkal, e nép soha nem felejti el a történelemben elfoglalt helyét, és még túl büszkék is vagyunk székely nemesi mivoltunkra, mert legtöbb ma élő család nemesi ősökkel büszkélkedhetik.
A lakodalmak, a temetések, keresztelők, radinába járások, kalákák és az emberek összefogása nehéz helyzetekben ugyanúhy zajlanak le mint az elmúlt századokban, természetesen alkalmazkodva a mai körülményekhez.
Néhány népszokást a mindenkori ifjúság tart életben. Legjellegzetesebb ezek közül a NAPPALI FARSANG. A nappali farsangot húshagyó kedd előtti vasárnapon tartják és a farsangi mulatságok temetését jelzi. Amint a képen is látható maskarába öltözött legények lóháton járják végig a falut. Szervezése a katona szolgált nagy legények feladata, ők a csendőrök, és ők gyűjtik be a pénzt a faluból az esti bál költségeire. A farsang érdekessége a musztikás lóháton valamint a gyalogos cigányoknak öltözött fiatal legények, akik aprópénzt kéregetnek, és kosarukba tojást gyüjtenek. A farsangi felvonulókhoz tartozik a két ló által huzott bolondkerék a rongyból készitett bábukkal Vándorral és Évával. E két bábut minden farsang végén a község főterén elégetik, ezáltal elégetve minden összegyűlt rosszat.
Ugyancsak a fiatalok minden ősz elején szüreti bált szerveznek. Délután zenészek kiséretével, népviseletbe öltözve, a legények lóháton a leányok feldiszített szekéren vonulnak végig a falun, és bálba hívják a lakosságot. A bálterem szőlő levelekkel és szőlővel van feldiszítve. Aki szőlőt lop, azt megbüntetik, a koszorúra felrakott szőlőt reggel felé elárverezik.
A reguta bált is minden évben megszervezték még a legutóbbi évekig a besorozott legények. Ők is zenészek kiséretével járják végig a falut, hogy mindenkit meghívjanak a bálba.Az utóbbi években mivel nincs kötelező katonaság és sorozás ez elvesztette szerepét és megszünt.
Ugyancsak régi szokás szerint a bevonulás előtti estén katona bucsuztatót tartottak.Majd másnap az Apácai vonatállomásra bándásokkal kisérte a család és a barátok a bevonuló legényeket
A legény avató is szokásban volt még a XX. század elején. Napjainkban már csak előadásokon mutatják be a közönségnek.
Az el
***
Az előző számunkban írtrunk a bölöni népszokásokról megemlitve a nappali farsangot,a szüreti bálokat,a reguta bálokat és más szokásokat de kimaradt egy érdekes momentum a régi népszokások közül ami még élt fél évszázaddal ezelőtt amint a fenti kép is bizonyítja.Lakodalmak alkalmával a meg nem hivott fiatalok egy csoportja maskarába öltözve ellátogatott a lakodalmas házhoz felköszöntve a fiatal párt,ahol aztán megkinálták kaláccsal és pálinkéval és együtt táncoltak a meghívottakkal. Ez a szokás néhány évtizeddel ezelőtt úgy maradt fenn ,hogy a fiatalok szintén elmentek a lakodalmas házhoz de már nem mentek be hanem a meghivott barátok vittek ki nekük süteményt meg italt a gazdasszony tudtával vagy tudta nélkül.
Ugyancsak szokás volt még néhány évtizede farsang idején az esti maskarába öltözés és házalgás. Többnyire a gyerekek indultak el az est leszálltával kéregetni de a fiatalok csoportokba tömörülve ugyancsak meglátogatták az ismerős házakat vagy még régebben a fonókat.
A fonókról sem irtunk az első számban mivel ott trulajdonképpen az élő népszokásokkal foglalkoztunk. És az itt felemlített szokások már lassan kimaradnak a gyakorlatból csak az emberek emékezetében élnek és néha ,ha eszébe jut valakinek még ma is elindul farsang idején egy-egy gyerek csapat fásángnak öltözve kéregetni.
A fonót bölönben seregnek nevezték
Varga Áron elmondása szerint
Varga Áron 1915-ben született Bölönben,és a harmincas évek másadik felében legénykedett,tehát az akkori időszakről mesélt. Abban az időben a bölöni ifjúság három seregbe járt : Felszegi ,Alszegi és Agyagásó,az utőbbiba jártak a Tana utcai fiatalok is.
Ebben az időszakban a fiatalok rendszeresen bálokat is szerveztek : karácsonykor, őév estéjén, a nappali farsang után husvétkor pünkösdkor ,Szent Mihály napján és ezenkivül reguta bálokat és szindarabos bálokat valamint majálisokat. A bálokat kezdetben a Tana család által épitett üzleteket is magába foglaló impozáns épület erre a célra szolgáló nagy termében tartották.Varga Áron szerint ebben az elegáns teremben szebbek voltak a bálok.1937-ben elkészült a kultúrház is amit az unitárius egyház által megvásárolt gabona raktárból a fiatalok közmunkájával hoztak létre/ a jelenlgi kultuház/ Attol fogva az előadásokat és bálokat itt szervezték meg mivel nagyobb vot a terem. Mig a virradt fonókra csak két zenészt hivtak ezeken a bálokon az telyes cigányzenekar muzsikált.Szokás volt hogy éjjel 12 órakor a zenészek lehuztak és ekkor a bálozok kipakoltak a kosaraikból és vacsoráztak ki-ki a maga csoportjával. A közelebb lakók nem vittek élelmet ,ők meghivták a hozzuk közel állőkat és otthon vacsoráztak ,egy orakor a zenészek ismét rázendítettek és reggelig tartott a mulatség. Érdekességként irom le a következő kifejezéseket amik a bálokkal kapcsolatosak: A lányra aki a padon ült és nem táncolt azt mondták,hogy petrezselymet árul, Az anyákat akik elkísérték a bálba a lányukat falvédőnek nevezték, a lányokat akik nem mentek el táncolni a táncra kérővel /nem minden esetben/ kimuzsikálták /a bálból/.
2010 február 27
Foto a 2010-es farsangrol
A bölöni nappali farsangot bemutató és hirdető brosura
Farsangi beszédek
2010 február 27
- Farsangnyittó beszéd:
Mélyen tisztelt egybegyült Bölöniek,
Kedves vendégek, ifjak és öregek.
Víg öröm és áldás szálljon önökre,
Az itt egybegyült egész nemzetségre.
Jövetelünk okát elmondom én bőven,
Egy szép szokás van itt Nagybölönben.
Bölönnek ez már régi hagyománya,
Hogy legények öltöznek fel szép diszes ruhába.
Elől a menyasszony, mellette a párja,
Őket követi két legény székely ruhába.
Piros-fehér-zöldben jön a magyar pár,
Mögöttük lovagol szerelmével a huszár.
Rákóczi se marad el hisz győztes a csatába,
Érkezik feleségével szép nemzeti ruhába.
Népruhába s maszkba a többiek is jönnek,
Kik ma velünk együtt farsangot temetnek.
Itt állnak mellettem, készen ahogy lássák,
Akik az indulást már alig várják.
Mielőtt elindulnánk a farsangi utra,
Zengjen ajkunkról a székelyek himnusza.
- Indulás előtt:
Most pedig utánam, hagyományos sorba,
Induljuk utunkra a megszokott füttyszóra.
Jöjön velünk mindenki, kinek nem fáj a lába,
S ha kinálják pánkóval nyuljon a tálba.
Űnnepeljen velünk, legyen ma jó kedve,
Mert egyszer van farsang minden esztendőbe.
- Unitárius papilakon:
Szerencsés jó napot adjon az Isten.
Békesség e házra s minden lakójára,
Nappali farsangot ünneplünk mi máma.
Betértünk ide is, hogy adjuk tudtukra,
Bálba készül falunk apraja s nagyja.
Legyen bőség kamrába, kasszába,
Bor, buza, békesség, s kukoricakása.
4. Református papilakon:
Szerencsés jó napot adjon az Isten.
E ház népéhez szólok a farsang hevében,
Minden jót kívánva csapatunk nevében.
Termése földjének legyen bőséges,
S aki azt használja, legyen egészséges.
Legyen bőség kamrába, kasszába,
Bor, buza, békesség, s kukoricakása.
- Bábúégetéskor:
Örömünnep nékünk minden esztendőben,
Köszöntőt mondani a legények nevében.
Felvirradt a reggel, mikor sorban állva,
Elindult a farsang utolsó utjára.
Bejártuk a falu minden utcáját,
Köszöntöttük annak minden lakóját.
Maradjon meg hát 2010 emléke,
Vezéreljen minket a jövő szép reménye.
Elmúlt a farsang, a tavasz közeledik,
Mindenki ezután a mezőre igyekszik.
A jó munka után szép lesz a határ,
Így őszire megtelik a hangár.
Kívánunk mindenkinek erőt, egészséget,
Bölön népének jókedvet, bőséget.
Új erővel kezdhessék a tavaszi munkát,
S erre pedig kérjük Isten áldását.
Most pedig a bándások adják meg a hangot,
S énekeljük méltón a székely himnuszt.
- Záró beszéd:
Haldoklik már a tél Erdély országában,
Véget ért a farsang Nagybölön falvában.
Mulathattott bőven kinek volt rá kedve,
S ki a részét a farsangból ki nem vette,
Az ma utolyára még táncolhat a bálba,
S ha ugy érzi nem elég, már most kezdjen táncba.
Szeretettel hívunk mindenkit a bálba,
Szólni fog a cigány legszebb muzsikája.
Tánc, az lesz bőven, csak bírja járni,
Addig, míg a talpa közben fog fájni.
Ott legyen mindenki: beteg, béna, sánta,
S készítse a lábát gyors csárdástáncra.
Vigadjunk békében s jó egészségben,
S kezdjük jól a munkát az új esztendőben.
Szilárd kezekben Bölön ősi hagyománya
Nappali farsang Bölönben
2010 február 27
Ősi hagyományaink századunkban de már a mult század végére szerre kimaradtak Bölön közéletéből. Mégis maradt valami amit a Bölöni ifjúság nagy szeretettel ápol. Ez a Bölön farsang temetés. Ne sértődjenek meg a farsangot lelkesedéssel támogató középkorosztálybeliek mert ez a rendezvény ős idők óta a fiatalok dolga volt. Meg is volt határozva hogy kik bujhatnak a bizonyos álarcok mögé, kinek milyen feladata van a farsang lefolyása alatt. A farsang levezetése a katonaszolgált legények feladata volt. A musztikás is ezek közül került ki . A lovas jelmezek és a cigányok a fiatalabb legények soraiból kerülte ki. Legtöbb évben még versengés is volt a legények között, hogy melyik csoport szervezze meg.
Itt röviden szeretném elmesélni a farsang lefolyását. A farsangi időszak ugyanugy mint más közösségekben Bölönben is vizkereszt után kezdődött az éjszakai farsangjárással. A huszadik század közepéig állandó szokás volt a seregbe járás amit más vidékeken fonónak neveznek. A községben utcák szerint több sereg alakult ki, ahová az utcabeli lányok és asszonyok fonni kézimunkázni gyültek össze. Aférfiak de főleg a legények akkor is eljártak estenként a kocsmákba. Ez amolyan találkozó hely volt, ahonnan csoportosan minden este elmentek a fonókba, mert itt volt lehetőségük találkozni a lányokkal. Itt énekeltek vicceket modtak, az idősebbek régi történeteket meséltek. Ugyanakkor ugy látszik a lányok sem akartak kimaradi az éjszakai kiruccanásokból mert legtöbbször ők voltak a azok akik maszkáknak öltöztek férfi és női ruhákba, és csoportosan eljártak egyik másik fonóba, vagy családokhoz ahol általában kéregetőként , koldusként jelentek meg, eljátszva a megfelelő szerepet, sok helyen szintén szerepet játszva a házigazdák ellenszenvel fogadták öket, máshelyen tényleg nem örvendtek az esti kéretlen látogatóknak. A legények effejta látogatása még durvább volt. Ők ugyanis több bosszuságot okoztak egyes házaknál, és főképpen ott ahol nem volt gazda, vagy a gazda nem volt elég erélyes. Nagy előszeretettel vették le a kis- akár a nagykapukat és vitték néhány házzal arréb ,vagy az udvar hátsó részére. Még olyan is előfordult, hogy a megrakott szekeret kiürítették, vagy egy másik eset : a szekeret megrakták ganyéval és feltették a ganédomb tetejére. Ezek a virtusoskodások bizony nem tetszettek a gazdáknak és sok mérgelődést okoztak. Főképp ez lehetett az oka hogy lassanként kimaradtak a téli esték szokásaiból.
A farsani időszak utolso hétvégén legtöbb seregben, vagy több sereg tagjai virradt fonót rendeztek, ahol kétnapig tartó táncmulatság volt. Cigányokat hivtak, ételt készitettek, s a legények haza sem mentek éjszakára az erre a célra kibérelt házból. Itt beszélték meg a nappali farsang megszervezését.
Az idősek emlékeznek néhány esetre amikor házas emberek szervezték meg a farsangot. Azt nem is tudom, hogy miért, lehet , hogy éppen a katonáskodás miatt nem volt elég legény itthon , vagy a legények nem tudtak dülőre jutni a szervezésben, vagy egyszerüen a fiatal házasok is visszakivánták egy napra elmult legénykorukat, vagy csak egyszerüen meg akarták mutatni, hogy ök több tapasztalattal rendelkeznek és példát szolgáltattak az ifjúságnak. E az utóbbi időben is előfordult két esetben is.
A virradtfonó és a farsang temetés közti hét az előkészületekkel telt el. Alegények akiknek nem volt lovuk, lovak után néztek. Ez elég költséges dolog volt mert legtöbbször meg kellet patkóltani a lovat, és a legénynek kötelessége volt a gazda jelenlétében kitakarítani a pajtát és megpucolni a lovat. Az asszonyok a lányok segítségével hozzafogtak a lovak nyakába akasztandó koszoruk elkészítéséhez amit az évek folyamán az idősebbektől tanultak meg. Régen általában minden párnak a családjánál készültek a koszoruk . Napjainkban miután a polgármesteri hivatal is támogatja a farsangot általában közösen készítik el . A férfiak és legények az álarcokat készítették állatbőrökből és fából. A keréken forgó bábuk elkészítése külön tudomány. Ehhez nem mindenki értett és nem is örültek az elégetésüknek mert elég nagy munkát vett igénybe. A nappali farsang lefolyása is emlékezet óta mindig ugyanaz volt mint ma.
Ebben az évben a Kék Virág néptáncsoportba tartozó legények szervezték meg a nappali farsangot, természetesen bevonva mindenkit aki részt akart venni. Ami több volt az előző évek farsangjaihoz képest az az előkészületekben jelentkezett, ugyanis Akácsos Zsolt a már nála megszokott igényességgel elkészített egy brosurát (szórólapot) a bölöni farsangról amit el is juttatott minden erdővidéki községbe de a megyeközpontba is.Itt meg kell emliteni a Kovászna Megyei Művelődési Központ támogatását, mert ott nyomtatták ki a brosurákat, és ők készítették el a ritkaszép plakátokat is.A megyei ujságok is szivügyüknek tartják a bölöni farsangot mert legtöbb ujság cikkben közölte a megrendezés dátumát is. Igy a szokottnál is nagyobb volt az érdeklődő közönség . A polgármesteri hivatal is támogatta a szervezőket, s ami a legfontosabb megvendégelte mindazokat a köztiszteletü vendégeket, akik tiszteletüket tették a Zsolt meghivására .Most pedig egy saját vélemény . Én nagyon hiányoltam a farsangok álarcát, mert az azonkivül hogy a hagyomány elmaradhatatlan része, és ebben meghatározó szerepe van, kissé öltözetlené tette ugy a lovasokat mint a cigányokat. A maszk adja meg a farsang relytéjességét azt a rémisztő hangulatot amit a nézők lelkében kivált, s ami megkülömbözteti más ünnepi alkalmaktól. Ugyanakkor a maszknak megvan a külön szertartása : A lovasok amig vonulnak fátyolt, csipkét viselnek az arcukon, mikor egy- egy háznál megállnak felemelik a fátylat. A musztikás és a cigányok maszkban szaladgálnak és kéregetnek, csak az adakozó külön kérésére emelik fel a maszkot. S mint érdekesség, hogy is mehetne be leplezetlen arcal valaki udvarokra, hogy onnan tojást, vagy tyukot lopjon- ugyanis ez elég gyakori szokás volt nem is tul régen. Egyébként a farsangi menet szép volt, gondosan felőltözve és nagyon fegyelmezett .
A Bölöni lakósság meg is jutalmazta őket. Az adakozásokból és a cigányok kéregetéséből annyi pénz gyült össze, hogy a bál kifizetése után még a megszokott banketra is telik , de ami igazán említésre méltó az , hogy a szervezők beleegyezésével Akácsos Zsoltal a megmaradt pénzből, a Bölöni Múzeum kiállító termében egy Bölöni Farkas Sándor emlékszobát rendezünk be, melynek megnyítójára a X. Bölöni Nyári Ifjúsági Fesztivál alkalmával kerül sor.Ezekivül Zsolt a könyvtár épületének alagsorát szeretné használhatóvá tenni a Kék Virág néptáncsoport számára, amihez a tulajdonos a Bölöni Polgármesteri hivatal beleegyezését és segítségét is kérjük.
Tana Anna Mária
