Bölöni Farkas Sándor
***
Bölöni Farkas Sándor
( Biró Dónát grafikája )
Bölöni Farkas Sándor mellszobra az unitárius templom elötti téren
Jecza Péter gipszböl készített mellszobra
alapján öntették a bölöniek 1992-ben
Bölöni Farkas Sándor
(1795-1842)
Községünk bemutatásakor nem maradhat ki Bölöni Farkas Sándor a falu nagy szülöttjének életműve. 1795 január 15-én született Bölönben. Családjáról így ír : ,,eleim törzsös székelyek s magokat meglehetősen bíró nemesek voltak,,.
Már a kolozsvári unitárius kollegium diákja volt, mikor elveszítette édesapját és két év múlva egyetlen bátyját, így rá esett a sor, hogy bevonuljon kötelező katonai szolgálatra, félbeszakítva tanulmányait. Később a színészkedés miatt kellett elhagynia az iskolát, viszont a színház és irodalom hozta kapcsolatba Döbrentei Gáborral aki beajánlotta Kazinczynak Kazinczhy később nagy elismeréssel ír róla ,, Verse még rossz, de prózája kimondhatatlan szép. Nekünk ebben Schillerünk nevelkedik.,, Kazinczhy jóslata nem vált valóra, mert Farkas Sándor sorsa irányt változtatott. Szűkös anyagi helyzete miatt és más lehetőség hiányában az iskola elvégzése után beiratkozott a Kolozsvári Lyceum jogi karára, onnan pedig két év múlva a marosvásárhelyi táblára ment joggyakornoknak. Amikor pedig visszatért tiszteletbeli jegyzői állást vállalt az erdélyi főkormányszéken. Itt töltötte el életét másolóként majd fogalmazóként. Erről később így írt : ,,viszem hivatalomat kedv nélkül s robotos unalommal, de tisztán és lelkiismerettel.,, Tudása és gondolkozása azonban nagyobb eszmék megvalósítására ösztökélték. 1822-ben a kolozsvári dologház felállítására tesz javaslatot. 1825-ben a kis jövedelmű hivatalnokok kölcsönös segélyegyletét a gondoskodó társaságot alapítja meg. 1829-ben levélben fehvja Lázár László tartományi kancellárt az Erdélyi Nemzeti Múzeum és könyvtár alapítására.
1830-ban Kőrösi Csoma Sándor példáját követve keletre szeretne utazni ,de álma nem valósul meg, viszont 1830 november 30-án Béldi Ferenccel útra kel Nyugat –Európába és Észak-Amerikába. Utazásáról könyvet írt, mely 1834-ben meg is jelent, bemutatva az amerikai új és fiatal polgári társadalom és állam berendezkedést, mely homlok-egyenest ellentétben állott az akkori osztrák monarchia tömény hűbéri világával. Kortársai a szabadság bibliájának, remények ébresztőjének, nagy tettek ihletőjének tartották művét. A XX. században sokan foglalkoztak munkásságával. A két világháború között Hatvany Lajos írt könyvet róla EGY SZÉKELY NEMES AKI FELFEDEZTE AMERIKÁT címmel. Jancsó Elemér is több tanulmányban írt róla , és az Erdélyi Ritkaságok című sorozat 11-dik köteteként megjelentette Farkas Sándor párizsi naplóját, majd a 15-dik kötetben kiadta Farkas Sándor 1835-1836 évi naplótöredékét. Mikó Imre a demokrata és a republikánus Farkas Sándor közjogi és politikai gondolatait idézi 1965-ben egy Korunkban megjelenő cikkében. Majd regényt ír róla a BÉRCRE ESETT FA címen. Községünkben 1991-ben megalakult a Bölöni Farkas Sándor Alapítvány és szobrot emeltek tiszteletére.
***
 | 
Késöbbi kiadások a nyugat európai utazásáról |
***
 | 
Az 1834-ben megjelent kiadás |
***
 |  Bölöni Farkas Sándorról irott könyvek |
Az világhálón a következö oldalakon bövebben Bölöni Farkas Sándorról :
Imreh István
Bölöni Farkas Sándor közhasznú élete
Erdélyi Múzeum - 58. kötet, 1996. 1-2.füzet]
http://epa.oszk.hu/00900/00979/00011/09imreh.htm
***
Bölöni Farkas Sándor
UTAZÁS ÉSZAK-AMERIKÁBAN
Méltóságos Béldi Ferenc úrnak,
utazási emlékül
tisztelete és barátsága jeléül ajánlja
útitársa
Farkas Sándor
TARTALOM
Előszó
I.
Európában tett utazások 1830-ban és 1831 elején.
II.
London kikötői - Amerikába induló hajók - Columbia - Az óceáni út - Tengeri betegségek -
Audubon úr - New Foundland-i Bank - Megérkezés Amerikába
III
New York - Amerikai polícia - Intézetek - Iskolák - Báró Wesselényi és Balog
IV
New York-i kikötő - Cinderella gőzhajó - Hudson partjai - Singsing - Peekskill falu -
Újságok nagy száma Amerikában - Fulton, a gőzhajó első feltalálója - Major Arnold árulása
V
Amerikai nevelési rendszer - West Point-i katonaakadémia - Kosciuszko emléke -
Hudson-parti városok - Gőzhajói utazók - General Van Rensselaer - Amerikai arisztokrácia -
Albany - ítélőszékek - Népességszaporodás okai - Erie Canalis
VI
Shakerek vallása és isteni tisztelete - New Lebanon - Methodisták
VII
Az Egyesült Státusok - Első telepedők Észak-Amerikában - Az új lakosok nyomatásai
az angol kormány alatt - Teaadó - Lexingtoni ütközet és a revolúció kezdete
VIII
Utazás Massachusettsen által - Amerikai fogadók - Az amerikai függetlenség aktája - Thököli Bostonban
IX
Boston - Everett Sándor - Amerikai etikett - Bévezetések - Athenaeum - Hajóépítő műhely - Bunkers Hill
X
Charlestown - Büntetőtörvény feletti értekezések - Az Auburn és pennsylvaniai büntetőrendszer -
Státus fogháza és a foglyokkal bánás - Teatársaság Everett úrnál
XI
Iskolák állapotja Bostonban - Harvard Kollégyom Cambridge-ben - Teológiai szemináriumok -
Gróf Benyovszky Móric - Amerikai kényelmek
XII
Lowel és az odavaló gyárok - Utazási könyvek - New Hampshire-i státus - Unitáriusok az északi státusokban
XIII
Concord - Amerika konstitúciói - New Hampshire konstitúciója
XIV
Gránitbányák - Vermonti státus - Az Egyesület népessége - Burlington - Champlain tava - Kanada -
Szent Lőrinc vize - Montreal - Québec - Kanada koloniális igazgatása - John Bull
XV
Hajókázás veszedelmei a Szent Lőrincen - Rapidok - Kingston - Mississagua indusok - Kivándorlók sorsa -
Ausztriai mészáros Kingstonban - Az Ontario s más nagy északi tavak - York - Kanada állása
XVI
Queenstown - Niagara vízesése és a természet itteni csudái - Gróf Leon - Visszatérés az Egyesült Státusokba
XVII
Buffalo - Az irokéz indusok - Indus tribusok az Egyesületben - Indus iskolák - Buffalói fogadó -
Lafayette utolszori utazása Amerikában
XVIII
Hajózás a Erie-n - Müller Ferenc pozsonyi fi - Pennsylvania státus - Erie városa - A vasárnap
Amerikában - Különböző vallásos felekezetek az Egyesületben - Monroe beszéde a vallásról
XIX
Springfield - Választás módja a hivatalokra - Ohio státus - Újságok kiosztása módja -
Ohio hirtelen népesedése - Az Ohio vize - Statisztikai adatok
XX
Economy - Rapp társasága és történetei - Economyi gazdasági intézetek - Amerikai borok - Owen társasága
XXI
Pittsburgh - Találkozás Báró Wesselényi Farkas és Balog Pállal - Alleghany és Monongahella vizei -
Alleghany-hegyek - Marylandi státus - Szerecsen rabszolgák állapotja
XXII
Baltimore - Washington szobra - Könyvkedvelés Amerikában - Vasutak - Szerecsen templom -
Utazás Washington felé
XXIII
Washington városa - A Capitolium - Képek a Capitoliumban - Követek és szenátorok háza -
Praesidensi ház - Találmányok raktára - Státus-titoknok Livingston - Praesidenshez béjelentés
XXIV
Praesidens Jackson - Bleker Olsten története - Praesidens kötelességei a törvény szerint -
Praesidens választási módja - Követek és szenátorok választása - Kongresszus tagjai és törvényei
XXV
Az Egyesület jövedelme és költségei - Számadás 1831-re - Katonaság - Nemzeti őrség és szabályai - Hadihajók
XXVI
Mount Vernon - Virginiai státus - Washington sírja - Kapitány Smith és Pocahontas története
XXVII
Lóverseny Baltimore-ban - Jockey Klub bálja - Napoleon famíliájabeliek Amerikában -
Király, liszkai fi Magyarországról - Chesapeak-öböl - Delawere-i státus
XXVIII
Philadelphia - Középületek - Intézetek - Leimer - Philadelphiai muzéum - Quaker templom -
Különböző vallások Philadelphiában - Pénzverő ház - Újságok tudósításai Magyarországról
XXIX
Visszatérés New Yorkba - Albany hajó - Az óceánra szállás - Orkánok és veszedelmek az óceánon -
Partra szállás Havre de Grace-ban
A könyv egészében megtalálható az interneten a következö cimen
http://mek.niif.hu/00600/00618/00618.htm
***
BÖLÖNI FARKAS SÁNDOR
UTAZÁS NYUGAT-EURÓPÁBAN
http://mek.oszk.hu/00600/00619/00619.htm
***
BÖLÖNI FARKAS SÁNDOR
NAPLÓTÖREDÉK
(1835-1836)
http://mek.oszk.hu/00600/00617/00617.htm
***
Kiss Ernõ : Bölöni Farkas Sándor (1795 - 1855)
- megjelent az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1909-es Emlékkönyvében(kiadva: 1942-ben,Kolozsvárt) -
A Döbrentei-féle tudóstársasági kezdeményezés után egy évtizeddel, 1829-ben Bölöni Farkas Sándor (1795-1842) író és amerikai utazó az elsõ, aki gróf Sándor László kancellárhoz benyújtott tervezetében teljes határozottsággal és tudatossággal felvetette a múzeum felállításának gondolatát. Aszerint az Erdélyi Nemzeti Múzeumnak - szintén a Magyar Nemzeti Múzeum mintájára - országos jellegûnek kellett volna lennie. Anyagát hivatalos kötelespéldányokból, intézmények letéteibõl, az Aranka-féle kéziratokból, magánosok, könyvkötõk, könyvnyomtatók, könyvkereskedõk adományaiból szándékozott összegyûjteni. De bár a gyûjtemény megteremtésére, elhelyezésére és fenntartására Bölöni csak csekély anyagi támogatást kért, tervét a hivatalos körök részvétlen közönye fogadta. Bölöni abba is hagyta egy erdélyi országos múzeum megteremtését célzó kísérleteit.
http://www.eme.ro/servlet/eme/template/eme,tortenet,regi_emberei,boloni_farkas_sandor.
 |  |
Bölöni Farkas Sándorról készült képek
 |  |
***
 |  |
Bölöni farkas Sándor szülöháza alapjára épített ház és a ház hátán található márvány emléktábla
A ház most is leánytestvérének leszármazottai tulajdonában van
  | 
Bölöni Farkas Sándor siremléke a kolozsvári Házsongárdi temetöben közel a Berde Mózes siremlékéhez |
