Boloni Muzeum

MÁR 200 ÉVE NEM VÉGEZTEK JAVíTÁSOKAT A BÖLÖNI VÁRON 

Amint a  fotók is mutatják dolgozatom tárgyát a bölöni vár képezi. Az a vár mely körülveszi és védi községünk diszét az unitárius templomot, mely együtes, bármely irányból közelíti meg községünket az utazó , tudomására hozza,hogy itt meg kell állni és közelebbröl is meg kell tekinteni . A község emblémájának is nevezhetjük. Akár Lüget és Magyarós felöl, akár Nagyajta felől közelítjük meg a falut messziröl látszik a vár-templom együttes, de az Apáca -Magyarós közti országutról és vasutról is odavonza az utazó tekintetét. Ugyanakkor meghatározza a község kinézetelét, rangot adva Bölönnek. Az évszázadok folyamán a letelepedésük óta mindig szükségük volt erre a várra a bölönieknek. A régi korokban megvédte a támadásoktól, később itt tartották gabonáikat és fontosabb élelmiszereiket, ugyanis a bástyákban védve volt a tolvajoktol de ugyanakkor tűzvészektől is. Napjainkban már ezt a célt sem szolgálja de községünknek ma is legalább akkora szüksége van rá mint a múltban ,ugyanis ez a vár legfontosabb turisztikai látnivalója Bölönnek. Ugyanakkor tartozunk öseink emlékének annyival, hogy amit nehéz munka árán felépítettek, megvédjük és tovább adhassuk az elkövetkező koroknak. A várat utoljára a XIX században javitották ki majdnem 200 éve. Az időjárás viszontagságai valamint a földrengések egyszóval az idő, egyes részeit jobban, másokat még nem annyira lassan tönkre teszi, amint a mellékelt fényképek is mutatják. Ezért lenne nagy szükség a megerősitésére, kijavitására és szerintem renoválására is, mert amint a fotók is mutatják igazi építészeti értékét csak akkor kapná visza ha sikerülne visszaállítani a belső falon az állványokat melyek a továbbiakban csak esztétikai célt szolgálnának, valamint a vár fok diszítését mely meghatározó a vár korának felismerésében is és ez adja igazi történelmi és építészeti értékét.

A vár történe

A vár építésének kora ismeretlen. Ha figyelembe vesszük a külömböző építészeti motivumokat és összehasonlítjuk a környező várakkal, meghatározhatjuk a vár korát. A mostani harangtorony alapjául szolgáló bástyában befalazva megtalálható a föbejárati csucsives boltozatu kapu, mely aXV sz-ra utal. A délnyugat felőli ugynevezett tömlöcbástya négyszögletü formája, mélyen a földbe beeresztett szerkezete, és kifele magasodó félnyeregtető megoldása arra utal, hogy a küküllőmenti valamint a barcasági várakkal egyidőben építheték a XV-XVI századokban. Továbbá a bástya melleti várfal a kiskapuig felfele egyre jobban elkeskenyedő szerkezete, a felsö negyedében a szuroköntőkkel és fordítot kulcsjuk alaku lőréseivel, ugyancsak ezekre a sázadokra vezetik vissza a vár építésének korát. A kapun túl, melyet még akkor a vár ujraépítésekor falazhattak be, megváltozik az építészeti stilus a kornak megfelelően. Már nem építettek szuroköntöket, csak a már megjelent puskák használatára lőréseket. Egyébként ennek a szakasznak ismerjük a korát ugyanis kőtáblába bevésték építésének idejét. Ismereteink szerint ez a dátum egyben a vár első és legkomojabb kijavitásának is az ideje. Erről bizonyosan tudjuk hogy helyi mesterek munkája ugyanis egy köpeci mester neve van belevésve és a latin szöveg bölön lakósságát jelöli meg, hogy egységesen részt vettek az épitéseben. Ugyanakkor ha kiinduló pontul ugyancsak a közeli hasonló várakat tekintjük arra a következtetésre jutunk, hogy hasonlóan a fent említett várakhoz, a régebbről épsgben megmaradt szakaszt szintén a falu közössége építette saját védelmi céljára. Az 1789-es esperesi vizitáció alkalmával készitett jegyzökönyv alapján tudjuk hogy a várnak akkor 5 bástyája volt amint az ez alapján Kónya Ádám által elkészitett szellemrajz is mutatja melyet ismereteim alapján és a leirás alaposabb elovasása után kijavitottam, ugyanis a rajzról hiányzott egy bástya és szerepelt rajta az 1895-ben épitett kapu.

Az 1617-es felirat még ma is látható a napkeleti bástyán, egy faragott kőlapon, viszont ha figyelemmel vizsgáljuk a várat nagyon jól látszik, hogy ebben az évben csak egy javítás történt, mert a vár déli oldalán a kis, kővel berakott boltíves bejáraton túl már más a vár lőréseinek stílusa,a lőréseket már a puskák megjelenése tette szükségessé miközben az elébb említett kapunyílás előtti vár részen szurok öntő rések vannak , de ugyanakkor a történelemből tudott dolog, hogy 1612-ben a vár már állotta Weiss Mihály ostromát, erről bővebben az unitárius egyházról szóló részben írtam.

Ebből következik hogy a vár első komoly dátum szerint ismert javítása 1617-ben volt

Ezen a bástyán van az utólagos ujraépítés dátuma 

Mivel e kicsi képen nem látszik jól a dátum, megpróbáltam nagyítás után lemásolni.

A vár korát a rajta található egyetlen dátum nem határozza meg

Mivel Weiss Mihály 1612-ben már megostromolta a bölöni Várkastélyt-ami a történelemből ismert tény.

A várbéli gót stílusú régi templomot 1720-ban tűz pusztította el, ami egy 1726-ban készűlt generális (püspöki ) vizitációs jegyzőkönyvben van leírva, miszerint 1720 május havának 12. napján déli két óra tájban a templom, a torony, a benne lévő két haranggal, a védőfal tornyai a parókiával együtt leégett . Egy 1751-ben április 29.-én keltezett, és az egész falu által elfogadott –a határőrzést rendező falutőrvényben, viszont azt jegyezték fel, hogy 1718-ban Bölönfalva kastélya és az ott őrzőtt levéltára égett le. (Lehetséges, hogy ugyanarról a tűzesetről tudósít a két írás, csak 1751-ben emlékeztből irták be a dátumot és tévedtek két évet)

Leégvén újjáépítették, és átalakították, valamint a vár belső felére körbe, új fa állásokat készítettek, melyre a fát a Lapos Csere nevü közös erdőből hozták és még a szárítására sem volt idő. Ezt követően, 1788-ban egy nagy mértékű javítást végeztek rajta, amelynek állapotát egy 1789 január 21.-22.-i vizitáció jegyzőkönyve aprólékosan leírja. Ime a várra vonatkozó rész :

(...)„Vagyon egy fundus a falu derek széliben, a falun fellyül lévő hegyen, melynek vicinussa oldalról a parochialis házhoz faljáró út, másfelől azon fundus és Bereck József sessiója között levő falu uttya, harmadik felől a ref. Ecclesia templom cinterme, és negyedik felől az unitárius Ecclesia parochiális fundusa. Melly circumveniált körülvétettetik jő magas kőfallal, vagyis várral, melynek tetején körös-körül rész szerént faragott kövekből, és ezeknél belölről körös-körül volt épitve follyosó, sendellyes fedél alatt, tölgyfából,melynek észak felőlről való mitegy harmad része pronuc lerombolva,több része is pedig megrongyolott fedéllel vannak.

Továbbá ezen várnak vagyon beléje ragasztott négyszögletű, két kőbástyája cserépfedél alatt s ezek közűl egyiknél,um.a napkeletrelévőnél,vagyon ezen bástyának felső részében s egy egyszersmind az előbb leirt folyosóba feljárást szolgáltató tölgyfa grádics amely bástyák három contignatiora lévén elrekeszelve,ezekben és az ezek alatt lévő alsó részben bémenetelt engedő négy nagy ajtók vannak.Harmadik helyen pedig a várba bejáro ajtonál vagyon ugyan veres cserépfedél alatt recenter a közelebbről múlt 1788-ik esztendőben az unitra ecclesia, tulajdon költségvetésével s rész szerént egy ölnyi magasságra annak alkalmatosságával e novo elévaltatott négyszegletű szép torony,annak tetejében új pléhgomb s e felett jó magas száron álló nyolszegletű megaranyozott pléh csillagzat. Benn a toronyban három harangok,melyekről alább az eclesia ingó javai között lészen bőveb emlékezet.A toronyban a várnak belső falain való oldalán a bolthajtáson lévő béjárást szolgáló négyszögletű ajtó,előtte lévő deszka tőlgyfa tornáccal s ebbe feljárást engedő,fél sing héllyán két ölnyi hoszúságu tölgyfa uj grádiccsal együtt. A toronynak négy oldalain kivülről egyéb cifrázatok között vagynak mutató órának íratott számok,annak rendi szerént, ezeken pedig alól, napkelet felől való oldalon sárga festékkel ezen írás: Erőss Torony az Urnak neve, ahoz folyamodik az Igaz és megtartatik. Prov.18.10, s ezen inmediate alol: Psal. LXI. W. $. Légy erős Torony az ellenség ellen. Északról pedig ezek: Renovat. Ao 1788, mégpedig ollyan üdőben, mellyben egyik kezünkkel munkálkodtunk, másikban fegyvert tartottunk. Nehem. 4. 17. Lévén a Törökkel való háború. Insp. Curator volt T, Gazdag Miklós Úr Eccla Curatora Vitéz Kandal Péter, Egyházfiak pedig: Küsgyörgy Pál Gyalog Katona és Pál Mihály Lovas Huszár. Ezen alől ismét vagyon ilyen írás: Pap Szolga Ferencz, Schola Mester: Nagy István. Délről ugyan fekete festékbe, három darabban: Renovat 1788. Di 20 Aprilis, és északról való oldalán a mutató számokon fellyül ugyan az Esztendő szám, ún. 1788.

Szellemrajz a bölöni várról és a benne lévö templomról az 1788-as leírás alapján

Eredetileg e rajzot Kónya Ádám Készítette el, én a fenti leírás alapján hozzárajzoltam a harangtorony  melletti bástyát , ahol a reformátusok tartották az élelmiszereiket, valamint letöröltem a föbejárati   nagy kaput, mivel azt csak 1895-ben építették, addig a bejárat a harangtorony alatt volt. 

Ezen torony alsó oldalához vagyon ragasztva, ugyan négyszögü, megrongyollott sendellyfedél alatt kőbástya melynek falai is meghasadozva ruinose vagynak Amelly is elébb megnevezett más két ép bástyákban gabonatartó szuszékok, más sok edények vagynak, mellyekben szoktak állani az eklézsia tagjainak s rész szerént más falubelieknek is gabonájuk. A várnak dél felől való oldalában kivülről építtetve vagyon egy küsded bástyácska, négyszegletű, a földben mélyen béeresztve, mellznek magossága a vár fokával majd egyenlőleg és teteje mint a vár foka, csipkézve vagyon .Ennek két ti. Felső és alsó részeire,amelyek a föld szinén fellyül vagynak,béjárást két ajtók szolgáltatnak. Harmadik része pedig ezen bástyácskának a föld színén allol vulgo tömlötznek neveztetett,s ma is ugy neveztetik.mellybe béjáró ajtó vagy juk vagyon ezen bástya középső része fenekén.(...)

1802-ben földrengés következtében ismét leomlik a torony bástya és a mellette lévő kissebb bástya melyben a reformátusok tartották a gabonáikat, és a várfal is megssérül, ugyanakkor a leomló bástya a templomot is megrongálja

1804- ben a régi tornyok köveiből uj harang tornyot építettek (Sáfrányi Ferenc bibarcfalvi pallér vezetésével)

1815-ben Királyszabadját és Sebesét adták zálogba a magyarósi szászoknak az 1802-ben megrongálódott vár és templom kijavítása és ujraépítése céjából. 1829-ben befelyezik a templom és vár javítását viszont a torony bástya melleti bástyát már nem építik fel és ezáltal kizárták a reformátusokat a vár használatából.

A váron 1895-ben végezték az utolsó módosítást amikor felépíteték a harangtorony melleti bejárati kaput.

Az 1940-es földrengés következtében leomlott egy jó nagy szakasz a vár északkeleti részén de annak kijavítására még nem került sor. Az ezt követő földrengések sulyosbították a vár rosz állapotát amint a képeken is látható . Az 1960-as években megrongálódott állapotban még megvoltak a déli oldalon az 1720 as tűzeset után ujtaépített faállványok de azokat időközben lebontották mert már nem voltak biztonságosak

 Hogyan látta Orbán Balázs a bölöni várat

Kónya Ádám rövid tanúlmánya a bölöni várról

(...)A szabálytalan ovális alaprajzú várfal a négy világtáj felől egy- egy kiugró ugynevezett külső toronnyal van megerősitve. Épitésének időpontja egyelőre ismeretlen.A keleti torony falában látható tábla felirata ,, Az erősség és az igen szilárd torony,, latinból forditva 1617-ben történő épitéséről tudósit .Azonban a bölöni vár ,már 1612-ben sikerrel állotta Michael Weiss brassói hadának ostromát.,tehát korábbi kell legyen. Másfelől amint erre Virgil Vataseanu is figyelmeztet,a külsőtornyos szuroköntős rendszer is korábbi időre utal.

A nyugaton emelkedő mai harangtorony az egykori kaputorony keleti falaában látható a befalazott kapu amelynek boltive csucsives formát mutat tehát,egy valamivel korábbi időszakra is gondolhatunk.

Az északi torony szokatlanul terjedelmes.Sokáig gabonaraktárként használták. A keleti toronynál a tetőszerkezet ereszének konzolos-ácsolt szerkezete megragadó, valamint külső feliratai.A déli tömlöc- torony félnyeregtetős kifele felmagasló falával,a barcasági templomerődök /Feketehalom,Szentpéter/ formavilága felé mutat, sőt Tölcsvár északi tornyával is rokonitható.

Ez utóbbi , a helyenként 8-10 m magas várfalát egykor koronázó, részleteiben máig is megmaradt reneszánsz pártázat is indokolja. Minbdkét helyen félkörives és fecskefarkoselemek változásából álló un.olaszfoknak is nevezett pártázatos diszités lelhető fel a XVII . századból.

Tana Anna Mária

U.I.

Amint a fenti sorokból látható , a történet csak kizárólag a vár felujítását érintö, fontosabb momentumokat tartalmazza. A bölöni vár igazi története csak a bennelévö templomok, valamint az események bövebb leírásával válik telyessé. Minderröl bövebben írtam a Bölön történelmében ,ami  remélem hamarosan meg fog jelenni. 

Tana Anna Mária

A vár jelenlegi rosz állapota az alábbi képeken látható 

2009 márciusában készített képek a bölöni várról :